Dolgok, amiket ehelyett csinálhatnék

Az otthonról munka vagy az online oktatás sokunk időbeosztását robbantotta szét, és nem titok, hogy én a szerencsésebbek közé tartozom. Nincs sok dolgom, amivel rengeteg időm szabadult fel, de nem biztos, hogy ezt a legmegfelelőbben töltöm el. Ezen alapvetően igyekeztem dolgozni a héten, időben keltem, reggeliztem, blokkokra osztottam a napokat, és ennek vannak eredményei is. Három bejegyzést írtam a főblogomra, kettőn dolgozom, létrehoztam ezt az új blogot, amire most írom a hetedik bejegyzést, szinte minden házimat megcsináltam már (még egy van, annak hétfő este a határideje, de ma megcsinálom mindenképpen), és maradt időm még olvasni is.

Ezzel együtt megkockáztatom, hogy tudnám hasznosabban is eltölteni az itthoni időt, és bár múlt héten Jakobovits Kitti irodalomterapeuta soraira lenyugtattam a saját FoMO érzésemet, mégis vannak dolgok, amik a hasznomra válnának, de nem tudom lelkesen rávetni magam.

Régóta meglévő LMBT könyvek olvasása

Nem titok, hogy nem minden LMBT könyvről tudok azonnal bejegyzést írni, és nem is mindegyiket olvasom el azonnal megjelenés után, sőt, vannak olyan könyvek, amik a blog létrehozása előtt jelentek meg, és még nem kerületek sorra. Amikor elkezdtem pakolgatni a hazaköltöztetett könyveket, szépen sorbaraktam az LMBT regényeket, és behoztam őket a szobába. Szépek. Itt vannak, nézem őket, és emészt a bűntudat. Azt hiszem, hogy a rákényszerítés nem működik nálam könyveknél. Egyszerűen minden szövegnek megvan a maga ideje, amikor leveszem a polcról és boldogan végigolvasom, és lehet, hogy ez most nem ezeknek a könyveknek az ideje.Szerencsére van egy könyv amit úgy érzem, most fogok tudni forgatni abból a kupacból is, és bízom benne, hogy áttöri majd a régi könyv olvasós falat, de azt hiszem el kell engednem az erőltetést. Mert nem azért olvasok könyveket, mert van időm, hanem azért, mert szeretek, és hajlandó vagyok rá szakítani akkor is, amikor nincs karantén. Azt hiszem erről majd írok egy bejegyzést a főblogomra.

Már régen elolvasott könyvek bejegyzéseinek megírása

Azt hittem több alkotói energiám lesz, ha nem veszi el a suli vagy a bármi, de ez sem lett így. Viszont nem vagyok biztos benne, hogy ez így is fog maradni. Ez a blog is hajt, vannak recenzióim, és most nagyon motivált időszakom van. Hétfőn azt hiszem el fogom kezdeni egy régi szöveggel, mert jó könyvekről van szó, szerettem őket, és szeretném, ha megismernék a blogom olvasói. És azt hiszem ilyen krízishelyzetben a kiszámítható tartalomgyártás akár még felelőssége is a tartalomgyártónak. Remélem csak elkezdeni nehéz.

Cikkeket írni máshová

Van két olyan projekt is, amin dolgozom, dolgozgatok, de nehezen szánom oda magam. Pedig borzasztóan jó dolgok, és szeretném őket jól csinálni, nagyon büszke leszek rájuk, ha elkészülnek, de még nem igazán változott az állapotuk a pandémia alatt. Ezek megint olyan dolgok, amik motiválnak, és el is akarom kezdeni, de eddig nem vitt rá a lélek, pedig jó volna belekezdeni. Mi lenne, ha játszanánk egy olyat, hogy most azt mondom, jövő héten elkezdem, és vasárnap beszámolok arról, hogy hogyan sikerült? Legyen ez. Meglátjuk.

Nyelvtanulás

Nyelvésznek tanultam magyar alapszakon, ezért sokan meglepődnek, de az az igazság, hogy nem vagyok jó nyelvekben. Átlátom a struktúrájukat, értem, hogy különböző mozgatások mit fejeznek ki, és mi szükség van különböző nyelvtani alakokra, de képtelen vagyok tanulni. Általános iskolába egy német nemzetiségi suliba jártam, és középsuliban megéltem abból, amit általánosban megtanultam, mert főleg az volt a célja a tanárnak is, hogy legyen meg az érettségink valahogy. Aztán azóta szívok a nyelvvizsgával, amit most nem tartanak meg, ezért ismét csúszik a megszerzése, ami a legvégső motivációmat is elvette az egésztől. Talán a nyáron.

Ezeket csináltam helyette

Blogolok

Tényleg, rendesen, és nagyon sokat gondolkozom azon, hogy mit hogyan lehetne csinálni, akár itt, de főleg a fő blogon. Lelkes vagyok, és ez nagyon jó, mert régóta nem adott ennyi erőt az, hogy csak írhatok ki magamból mindent.

 A régi blogbejegyzéseimet olvasom és javítom

Amikor a miértekről beszéltem az első igazi bejegyzésben, akkor meséltem arról is, hogy mennyire tanulságosak megnézni az első bejegyzéseket. Látni, hogy mennyire nem vettem komolyan, és mennyire nem gondoltam, hogy ez bárki, akár magam számára is fontos lehet majd valaha. Nem értettem milyen blogot akarok, csak csináltam, magamnak. Most pedig próbálom valamennyire jobbá tenni a bejegyzéseket, lekerekíteni gondolatokat, átírni az érthetetlenséget anélkül, hogy belenyúlnék nagyon a formába. Nem akarom megtagadni az útkeresést, csak ha valaki most találja meg azokat a bejegyzéseket, akkor nem fest rólam túl jó képet, pedig sokat tanultam azóta.

Megregulázom a blog címkefelhőjét

Merthogy ott anarchia van. Most kitaláltam, hogy a szerzőn, címen, kiadón kívül milyen 20 fontos címke közül kell válogatnom, főleg műfaj, LMBT+kapcsolat és érzékeny témák mentén. Lassan, de következetesen haladok vele, a régi bejegyzések javításának a tempójában, de jó érezni, hogy van remény ezzel kapcsolatban is.

Lett Patreon oldalam, ahol támogathattok

Tegnap írtam róla, hogy nagyon sokat gondolkozom a jövőről, és akár az is egy opció lehet, hogy a tartalomgyártásból éljek sokkal-sokkal később. De ha valaki támogatni szeretne, akkor arra gondoltam, legyen meg a lehetősége, ha meg nem, az se baj. Több olyan tartalomgyártónak van már ilyen közösségi finanszírozós oldala, és azt látom, hogy jól építik be a tőkét a tartalmukba, és vannak, akiket én is szívesen patronálok. Hátha más is van ezzel így.

Google Drive előfizető lettem

Szóval tudom, hogy most home office van, de nagyon sokáig nagyon idegesített, hogy a gépemen lévő dolgokat nem tudom akárhonnan elérni. Van, hogy egy versnek vagy slam poetry szövegnek útközben elkap a flója, vagy hogy a könyvtárban befejezek egy blogbejegyzést, de nincsenek meg a kezdőképernyőmnek a hátterei, és ezekre könnyű megoldást kínál a laptopom szinkronizálása. 10 900 forintot fizettem egy évre 200 GB helyért, de 50 GB körül van most minden dolgom, szóval lehet, hogy később váltok 100 GB-re, de 2000 forint volt a két csomag között, és arra gondoltam, hogy erre tudok áldozni ennyit.

Rendbetettem a gépem mapparengetegét

Eddig is sok mindent csináltam a gépen, de most például került rá hangvágó program, és hamarosan vágó is fog, emelett beindult a főblog, a heti egy bejegyzés helyett 2-3 bejegyzéssel működik, itt ez a blog is, dolgozunk egy harmadik projekten, és az egyetemről is érkezik rengeteg letöltendő anyag, valamint elküldendő beadandó. Egy ponton most megelégeltem, és rendbetettem. Most egy ideig jó lesz.

Versek, tisztáztam őket

Nagyon következetlenül vezettem már a verseimet, nem tudtam eldönteni, melyiket közölte frissen egy folyóirat, és melyik az, amiket még nem küldtem el semmilyen szerkesztőségnek, vagy akár még dolgoznom kellene rajta. Ennek megvolt a maga rendszere korábban, de aztán dokumentumokból ide oda másolgatott szöveguniverzummá vált. És van néhány konkrét vers is, aminek csak idő kellett, hogy tisztázni tudjam, és már a megfelelő fájlba másoljam. Most tiszta minden, és sikerült fejlesztenem annyira a rendszert, hogy talán nem csúszhatom már el rajta (nagyon).

Gondolkozom azon, hogy milyen ember akarok lenni, ha ennek vége.

Lelkesebb mindenképpen. És olyan is, aki belevág dolgokba. Mint ahogy ez a blog is indult. Nyitottabb akarok lenni a lehetőségekre, és több szeretetet akarok közvetíteni. Ki akarok mondani klassz dolgokat, és a barátaimmal gyakrabban éreztetni, hogy mennyire szeretem őket. És még annyi minden van, amit csak ez után fogok kitalálni.