Eddig még soha nem kezdtem úgy egyetlen blogot sem, hogy ezt a miért kérdést feltettem volna magamnak. Jól hangzana, ha azt mondanám, hogy ez azért van így, mert a miért ne kérdések után jöttek létre ezek a felületek, és ráadásul ez igaz is. De ez nem jelent többet annál, minthogy nem voltak ellenérveim és jó ötletnek tűnt.

Amikor a sokadik blogom közül az Egy meleg srác olvas blog beindult, nagyon sok mindent azonnal kellett kitalálnom, mert nem voltak kész kereteim sem igazi céljaim. A miért ne kérdések pedig ebben nem segítetek. Azt hiszem ez olyan, mint a sör meg a kávé. Hogyha egy jó ötletre van szükséged, pöccints fel egy sört, ha pedig neki kell ülnöd megvalósítani, akkor szükséged lesz a kávéra. Mindkét italnak megvan a maga helye, de ha fordítva használod őket, akkor nehezen építenek.

Szóval az van, hogy ha elfogadjuk a teremtés történetét, akkor szerintem amíg volt a semmi, az Istennek el kellett gondolkozzon azon, hogy miért teremti meg majd pont azt amit megteremt. Még akkor is, ha a világ jelen állása ezt most kevésbé igazolja. Szóval kezdetben, azt hiszem, lehetett az a bizonyos miért.

Miért kezdem el egy új felületen blogolni?

Ide rögtön nagyon nehéz nem a megszokott séma szerint válaszolni. Elsősorban azért, mert régóta érdekel, hogy ki tudok én lenni ebben a hangnemben. Vonz annak a jövőnek a lehetősége, hogy jól írok majd olyan témákról magazinszerűen, amiknek tétje van, de mégis személyes, és tudom, hogy ezt csak úgy lehet jól csinálni, ha sokat gyakorlunk. Megjegyzem a könyves blogolással is így van, most javítom át a régi blogbejegyzéseimet, és.. tanulságosak. Meg akarom ismerni magam, és látni szeretném ezt jól szerkesztve egy felületen, ami nem csak a személyiségemet, hanem a blogger képességeimet is fejleszti.

Miért akarom jobban megismerni magam?

Egyszerűen érdekel, hogy ki vagyok. A világ jelenségei a saját szűrőmön keresztül érkeznek meg hozzám, és szeretek közelebb kerülni ahhoz a bizonyos igazsághoz. Érdekel, hogy ki vagyok, mert költészetté és slam poetry előadások tárgyává teszem magam, és ez megköveteli a folyamatos önreflexiót. Érdekel, hogy ki vagyok, mert meg akarom tudni, miért reagálok a világ dolgaira különbözőképpen. Meg akarom ismerni magam kihívásokon keresztül, és jobban megismerni magam a legnagyobb kihívás lehet, amit már régóta halogatok, mert nincs időm rá, mert most más dolgok fontosak... Most van időm, és ha nem akarok megbolondulni, muszáj lesz hasznosan eltölteni. És arról blogolni, hogy hogyan ismerem meg magam, legalábbis számomra, rendkívül hasznosnak tűnik.

Miért gondolom, hogy ez másoknak érdekes lehet?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezek a bejegyzések közszolgálatiak lesznek, de nem is akarnak azok lenni. Egyszerűen a világ tele van olyan online és offline felületekkel, ahol az emberek a saját történeteiket és tanulságaikat osszák meg, és én olvasom őket. Néha egy-egy esetleges cikk erejéig vendégeskedem is náluk, mert érdekel az, ahogy ők látják a világot a civil életükön keresztül. Viccesek, kedvesek, aranyosak. Tanulnak magukról, ha máshogyan nem, a hibáikból, és ez engem szörnyen érdekel. Kikapcsol és megmosolyogtat. És ezt az első bejegyzést jó volt írni is. Ha senki nem olvassa el, vagy senkire nem lesz hatással, megírni akkor is jó volt. :)